A Tékozló Homárra írt eredeti bejegyzést és a hozzá tartozó kommenteket itt olvashatjátok. A történet a lényegét tekintve a következő:
A levél írójának tartozása volt az egyik telefonszolgáltató felé, aminek következtében egy igazoltatás során kiderült, hogy az autója már nincs forgalomban.
Ki, mit tett jól, és ki, miben hibázott? Szigorúan érzelmek nélkül, csak a bejegyzés tartalmát ismerve a következő észrevételeim vannak:
A fogyasztó
- hibázott abban, hogy
- nem vette komolyan a megkereséseket
A szolgáltató
- helyesen járt el abban, hogy:
- lefolytatta az eljárást
Kérdések, amik felmerültek bennem a bejegyzés kapcsán:
- Valamilyen köztes lépés hiányzik a dologból, ugyanis ha vitatott a tartozás, akkor az ügy lezártáig nem adja át a szolgáltató a végrehajtónak az ügyet.
Megoldási javaslat: Minden esetben vegyük komolyan a szolgáltató és a megbízottai által küldött leveleket. Az abban megadott határidőket is tartsuk be. Megfelelő bizonyítékokkal vértezve tegyük meg a reklamációnkat, ugyanis a bíróság szigorúan a meglévő dokumentáció alapján ítél.
A bürokráciát lehet utálni, de sajnos azok az idők már elmúltak (ha voltak egyáltalán), amikor "bemondásra" megoldódnak dolgok.
Annak érdekében, hogy mással ne fordulhasson elő ilyen kellemetlen szituáció, leírom az elvárható ügymenetet és a lehetséges végkifejleteket:
1. A szolgáltató magas számlát küld - amennyiben nem értek vele egyet, 15 napon belül megreklamálható, azonban a reklamáció a fizetési határidőre nincs halasztó hatállyal, kivéve, ha erről jogszabály rendelkezik. Ilyen halasztó hatály pl. az áramszolgáltatóknál is van, ha az előző időszak fogyasztásának 200%-át meghaladja, akkor halasztható.
2.a: A szolgáltató a reklamációt elfogadja - örülünk, módosítják a számlát és megállapodunk akár részletfizetésben.
2.b: A szolgáltató a reklamációt nem fogadja el és továbbra is követeli az összeget.
3. Békéltető Testülethez fordulunk. Itt születik egy javaslat az ügy megoldására, ha a szolgáltató nem fogadja el magára kötelező érvényűnek, akkor "fekete listára" kerül
4. A szolgáltató fizetési meghagyást bocsát ki.
5.a Ha nem vesszük át vagy nem reklamáljuk meg, akkor jogerőre emelkedik, tehát végrehajtható
5.b Ha ezt megreklamáljuk, akkor perré alakul az ügy.
6. Ha nem vesszük át a perre az idézést, akkor szintén jogerőre fut.
7. A végrehajtó megkezdi a végrehajtást. Első körben a jövedelemből tilt le, ha az nincs vagy olyan jövedelem van, amiből nem lehet végrehajtani (pl. GYED), akkor jönnek a nevünkön lévő vagyontárgyak. Értékhatártól függően először a kocsit terhelik meg (értsd. kivonják a forgalomból), aztán jön az ingatlan.
A fentiekből látszik, hogy ez nem játék és igenis törődni kell az ilyen levelekkel.
Várom az észrevételeiteket, persze a kommentelési szabályzat betartásával.
Ha ilyen helyzetbe kerültél, és nem tudod, mit tegyél, ne tétovázz, keress meg, szívesen segítek! Együtt megoldjuk!