Örömmel is lehet ügyet intézni

A Tékozló Homárra írt eredeti bejegyzést és a hozzá tartozó kommenteket itt olvashatjátok. A történet a lényegét tekintve a következő:

A levél írója felmondta a T-Home-os szerződését és az ügyfélszolgálaton leadta a hozzá tartozó cullangokat. Kisvártatva telefonon keresték rajtuk azokat, amiket ő már leadott.

Ki, mit tett jól, és ki, miben hibázott? Szigorúan érzelmek nélkül, csak a bejegyzés tartalmát ismerve a következő észrevételeim vannak:

A fogyasztó

• jól tette, hogy
  
  • megőrizte a bizonylatot
• hibázott abban, hogy
  
  • nem találtam ilyet

A szolgáltató

• helyesen járt el:
  • Nem találtam ilyet.
• hibázott abban, hogy
  • Nem győződött meg arról, hogy a kollégái hibátlanul végezték-e a munkájukat
  • Feleslegesen túráztatta a fogyasztót - a bizonylatból nála is kellett volna lennie egy példánynak
  • Nem kér elnézést

Kérdések, amik felmerültek bennem a bejegyzés kapcsán:

• A bizonylatok általában 2 példányban készülnek, tehát ha a kolléga nem is rögzítette azt, hogy a fogyasztó leadta a set-top-box-ot, ott még lennie kellett volna egy példánynak. Azt miért nem keresték meg?
• Miért nem képezik ki az alvállalkozóikat, hogy milyen rendszer mit tartalmaz? A külön rendszer csak akkor helytálló, ha behajtócégnek adják át az ügyet.
• Miután a hiba a szolgáltató tudomására jutott miért nem állította le az automatizmust az ügy kivizsgálásáig?

Tapasztalatból mondom, hogy a vezetők nagy része úgy gondolja, hogy az ügyfélszolgálatra (legyen szó front office-ról vagy call centerről) bárki jó. Ez nem igaz. Sokkal körültekintőbben kellene választani a munkatársakat és azt követően folyamatos képzésben kellene részesíteni ahhoz, hogy naprakész legyen.

Ezen kívül változatlanul úgy gondolom, hogy mindenki hibázhat. Ügyfeles, ügyfél egyaránt. A baj ott van, ahogy azt a szolgáltató kezeli. Vagy nem.

Mit gondoltok erről?

Nekem még évekkel ez előtt gyűlt meg a bajom a Tékozló Homáron szereplő egyik bejegyzésben szereplő szolgáltatóval. Szerencsére az én lakhelyemen időközben piacra lépett egy másik szolgáltató, így sikeresen le tudtam lépni, nem úgy, mint a poszt írója.

Adott egy ügyfél, aki semmi extrát nem akar, nincs panasza, nem akarja megszüntetni a szolgáltatást, csupán át akarja helyeztetni. Ez azért fontos, mert a szolgáltató nem esik el bevételtől, sőt...

Akkor nézzük is az elemzést.

Ki, mit tett jól, és ki, miben hibázott? Szigorúan érzelmek nélkül, csak a bejegyzés tartalmát ismerve a következő észrevételeim vannak:

A fogyasztó

• jól tette, hogy
  
  • nem hagyta magát
• hibázott abban, hogy
  
  • nem körültekintően olvasta el a hűségszerződést
  • a hűségidőn belül akarta lemondani a szolgáltatást
  • nem tájékozódott kellőképpen a szolgáltatás áthelyezésének módjáról és lehetőségeiről (tányér áthelyezése, stb.)

A szolgáltató

• sajnos a legnagyobb jóindulattal sem találok olyan pontot, amiben a szolgáltató jól járt el, legalábbis a bejegyzésben foglaltak alapján.
• hibázott abban, hogy
  • a szolgáltatást nem tartotta fenn folyamatosan
  • egyoldalúan módosította a hűségidőt a szolgáltatást igénybe vevő szerint
  • nem adott bizonylatot a munkavégzésről - alapvető elvárás, hogy a vevő is kapjon egy példányt
  • nem válaszolt a fogyasztó levelére
  • nem tartotta az előírt határidőt

Kérdések, amik felmerültek bennem a bejegyzés kapcsán:

• Biztos, hogy egyoldalú volt a hűségidő meghosszabbítása? Ezekben a szerződésekben benne szokott lenni, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ellenkező kérése esetén automatikusan meghosszabbodik
• El kell mélyülni az üzletszabályzatban, ugyanis abban meghatározzák, hogy mi minősül új szolgáltatásnak. Lehet, hogy ez alapján jogos volt a hűségidő átírása?
• Feltételezésem szerint a SAT TV azért került meghosszabbításra, mert az is egy komplett szolgáltatáscsomag része
• Számomra furcsa az is, hogy az egyes ügyintézők nem avatkozhatnak be minden szolgáltatási területen. Ma már alapvető elvárás az "egykapus" ügyintézés, ahol mindenki intézhet mindent, ami az adott üggyel/ügyféllel kapcsolatos
• Miért tartanak fenn ügyfélszolgálatot, ha nem lehet leadni a modemeket? Én nem adtam volna fel postán, ellenben az ügyfélszolgálaton igen, és kértem volna átvételi elismervényt

Megoldási javaslat:

Az ÁSZF/Üzletszabályzat tartalmazza, hogy a szolgáltatónak milyen kötelezettségei vannak, ideértve a szolgáltatás folyamatosságát is. Amennyiben ettől eltér a szolgáltató, és ezáltal károsult az ügyfél, akkor

1. Egyezkedni kell a szolgáltatóval, hogy mekkora a követelés, ugyanis - mivel a szolgáltatás a megszüntetésig áll fenn, azért díjat kell fizetni még akkor is, ha a  tényleges megszüntetés csak hónapokkal később történt meg. Dokumentumokkal alátámasztva hivatkozni kell arra a tényre, hogy a vevő mikor mondta fel a szerződést. Meg lehet említeni az üzletszabályzatban foglaltak megszegését - feltéve, ha valóban történt ilyen.
2. Amennyiben a szolgáltató ezt elutasítja, Békéltető Testülethez fordulhat - ebben az esetben van a legnagyobb esélye, hogy kártérítést kap
3. Panaszt tehet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál - ezzel borsot törhet a szolgáltató orra alá
4. Panaszt tehet a Fogyasztóvédelemnél - ezzel borsot törhet a szolgáltató orra alá

Összegezve: minden szerződéskötéskor legyünk körültekintőek, olvassuk el a szerződéses feltételeket. Ha valamelyik pontjával nem értünk egyet, javasoljunk módosítást, vagy írjuk oda, hogy milyen feltétellel kötjük meg a szerződést. Minden szerződés módosítható...

Az ügyintézéssel kapcsolatosan javaslom a S.I.K.K. elolvasását :)

Várom az észrevételeket a kommentelési szabályzat betartásával. Te mit tennél ebben az esetben?