Örömmel is lehet ügyet intézni

Mivel abszolút pozitív gondolkodású embernek gondolom magam, mert mindenben megkeresem a jót, ezen a blogon is ezt kívánom továbbadni.

Ennek megfelelően a kommentek előmoderáció alapján kerülne erre a felületre.

Csak és kizárólag azok a hozzászólásokat engedem tovább, amelyek:

• építő kritikát tartalmaznak
• nem tartalmaznak csúnya szavakat
• nem becsmérelnek senkit
• nem nevesítenek senkit

Azok a megjegyzések, amik:

• durva hangvételűek,
• a tények ismerete nélkül ítélkeznek,
• személyeskednek,
• csúnya szavakat tartalmaznak,
• gyűlöletet keltenek,
• törvényt- és/vagy személyiségi jogokat sértenek,

áldozatul esnek szőrös szívemnek.

Valamint moderálom az öncélúan trágár, mások számára visszatetszést keltő hangnemű hozzászólásokat is.

Bocsánatot kérek mindenkitől, aki nem ért ezzel egyet. Nekik sajnos más felületet kell keresniük véleményük publikálására.

Köszönöm

Ez most nem a szó klasszikus értelmében vett ügyfélélmény...

Korábban írtam, hogy nem tudok MMS-t küldeni.

A problémával megjártam már a telefonos ügyfélszolgálatot, a technikai support-ot és a személyes ügyfélszolgálatot is. Sehol nem oldódott meg a probléma.

A napokban rendetlenkedett a telefonom, gondoltam, egy szoftverfrissítés nem árthat neki. Valóban nem ártott.

Már tudok MMS-t küldeni :)

Egy aprócska megjegyzés: azért eszébe juthatott volna valamelyik ügyfélszolgálatosnak, nem?

Ezennel a Homár-Hétfő projekt első elemét olvashatjátok a fogyasztóról, akinél annak ellenére, hogy befizette a tartozását, kikapcsolták az áramot.

A Tékozló Homárra írt eredeti bejegyzést és a hozzá tartozó kommenteket itt olvashatjátok. A történet a lényegét tekintve a következő:

Adott egy ügyfél, aki felhalmozott néhány hónapnyi díjtartozást, bement a szolgáltató ügyfélszolgálatára, hogy rendezze a tartozását, az ügyintéző a nevezett tételeket lekönyvelte, de maradt még nyitott tétel, és emiatt kikapcsolták az áramot.

Ki, mit tett jól, és ki, miben hibázott? Szigorúan érzelmek nélkül, csak a bejegyzés tartalmát ismerve a következő észrevételeim vannak:

A fogyasztó

• jól tette, hogy
  
  • megkísérelte rendezni a tartozását
• hibázott abban, hogy
  
  • nem nézte meg, hogy hová könyvelték a tételeket
  • nem az összes tartozást rendezte

A szolgáltató

• helyesen járt el:
  • a kikapcsolási procedúrával, hiszen az üzletszabályzata - amit az ügyfél a szerződés aláírásával, annak hiányában a szolgáltatás igénybe vételével elfogad - szerint a 90 napos tartozások esetén a szolgáltatás megszüntetésre kerül
• felületesen járt el abban, hogy
  • nem a legrégebbi tartozásra könyvelte a tartozást, holott a gyakorlat szerint az azonosítatlan befizetéseket a legkorábban létrejött nyitott tételre könyveljük (bár belső szabályzat természetesen rendelkezhet erről másként)

Kérdések, amik felmerültek bennem a bejegyzés kapcsán:

• Az ügyfélszolgálatos tájékoztatta-e arról az ügyfelet, hogy nem 3, hanem 4 havi a lejárt tartozás?
  • Ha igen, vajon befizette volna-e azt is?

Megoldási javaslat: mivel a szolgáltató jogszerűen járt el, a szokásos menetrend szerint a következő elutasításokban részesülhet, ha megkísérli a "jogorvoslatot":

1. Felhívja a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatát - az üzletszabályzatra hivatkozva elutasítják, mert a tartozás létezik
2. Levelet ír a szolgáltatónak - az üzletszabályzatra hivatkozva elutasítják, mert a kényszerintézkedés időpontjában volt lejárt tartozás
3. Békéltető Testületi eljárás - a BT elutasítja, mert az áram kikapcsolásakor volt lejárt tartozás és a hatályos jogszabályok és a szolgáltató érvényben lévő üzletszabályzata értelmében helyesen járt el a szolgáltató
4. Fogyasztóvédelmi eljárás: mivel volt lejárt tartozás, nem tár fel eljárási hibát a 3-as pontban taglaltak szerint, feltéve, hogy a kényszerintézkedésről szóló tájékoztatás időbelisége megfelel a jogszabályban előírtaknak. (Ha nem, akkor is csak a szolgáltatót büntetik meg, a fogyasztónak előnye nem származik belőle)
5. Peres eljárás: ugyanaz, mint a 3-as pont. 

Összegezve: amíg lejárt, nyitott tétel van a fogyasztó folyószámláján, bárhová fordul jogorvoslatért, a panaszát el fogják utasítani.

Kommentekkel kapcsolatos észrevételeim:

1. Az igénybe vett szolgáltatásért fizetni kell. Határidőben
2. Folyamatos szolgáltatás esetén minden hónapban kell fizetni
3. A tartozás csak részben került rendezésre, hiszen júliusban már a júniusi számla is lejár
4. Az ügyintéző nem hibázott, mert 3 számlára történő befizetést nem tud 4 számlára könyvelni, úgy, hogy ne maradjon tartozás
5. Egy áramszolgáltatónál soha nem lehetsz túlfizetésben, mert abban a pillanatban, amint túlfizetésed keletkezik, a szolgáltató köteles 8 napon belül visszatéríteni azt
6. "Tudniillik,szándékosan utasitják a szolgáltatók a beosztotott az ilyen tevékenységre a magasabb bevétel érdekében": Egyetlen szolgáltató sem utasít ilyen baromságra. Egyébként mitől lenne magasabb a bevétel emiatt? GONDOLKODJUNK MÁR!!! Az eljárásnak költsége van, jelen esetben 17.000 Ft, ami az alábbi költségeket fedezi:

• az eljárás nyomtatványainak költsége
• postaköltség
• bérköltség
• alvállalkozó költsége
• általános költségek (nyomtatási költség, fenntartási költség, amortizáció, stb.) Tehát ezek - bár bevételként jelentkeznek, ki is kell fizetnie őket...

Remélem, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk ezzel a poszttal ahhoz, hogy lássuk, a szolgáltató nem maga az ördög és az ügyfélnek sem csak jogai vannak, hanem kötelezettségei is...